Megnyitó: december 7-én, 18 órakor a Csikász Galériában. Az észlelés, az érzékelés és a gondolkodás örömének élményét nyújtja a kiállítás.

Cyberpunk DIY világok / Csikász Galéria
Veszprém Vár u. 17.

A technológiai fejlődés első hatásait a gazdaságra fejti ki, és késve de gyökeresen formálja a társadalmat, a politikai rendszereket és a kultúrát is. Erre reagált a nyolcvanas években elterjedt cyberpunk, a közeli, földi jövőben játszódó sci-fi irodalom, a felügyelhetetlenül gyors digitalizációs folyamat egy lehetséges világképe.
A cyberpunk világokban a politikai és gazdasági elit a modern információs és kommunikációs technológiák segítségével állítja elő, dolgozza fel és osztja el az élet minden területét megfigyelő és feldolgozó információkat. A társadalmat a gazdasági szegregáció és a munkanélküliség jellemzi.
A magányos hacker, a munkásosztályt felváltó mesterséges intelligencia (AI) és a politikai hatalommal bíró multinacionális cégek harcáról szóló világokban megismerhetjük a jövő taktikai médiumainak és Do It Yourself (DIY) kultúrájának egy szegmensét a főhős eszközein keresztül: az olcsó, a társadalom alsóbb rétegeihez is eljutó digitális technika tudatos felhasználását a hatalom ellen.
A kiállításon a cyberpunk DIY kultúra kevésbé feldolgozott területeit, tárgyait és motivációit mutatjuk be, annak vizuális kultúrájára fókuszálva.


Life Tracking / Várgaléria
Veszprém Vár u. 29.

A mindennapokat átszövik azok a digitális és hálózat alapú eszközök és szolgáltatások, melyek a világunkhoz való viszonyt radikálisan átformálják. A digitalizálási folyamat során az emberi élettér egyre több dimenziója válik mérhetővé és tárolhatóvá, azaz kalkulálható lesz. Ez alapvetően hasznos, mert rengeteg plusz információ származik belőle, azonban a világhoz és az információkhoz való hozzáállásunk változását követeli. Ahogy a gőzgép, a fényképezőgép vagy a villamos energia is forradalmasította a tapasztalást, úgy az elmúlt 10 évben kiépült rendszerek is új paradigmát hoztak az észlelésbe, a világ leírásba, a reprezentációk formanyelvébe.
Ezen rendszerek egyetlen közös sajátossága, hogy diszkrét értékeket rendelnek a világ történéseihez, így nyújtva számos előnyt használóiknak. Ezen rendszerek nem köthetőek kimondottan csak egy mediális vagy reprezentációs sémához, mindenhol jelen vannak.
A paradigma alapegysége: a valóság számítható paraméterei. Amit ma infrastrukturális szolgáltatásnak nevezhetünk, mind használja a digitális profilalkotást a fogyasztó minél kielégítőbb kiszolgálásának érdekében. Az olyan egyértelmű dolgoktól kezdve mint a mobilátjátszó torony, akár a végtelenségig lehetne sorolni a példákat: a közlekedés irányítása és kontrollja, logisztikai feladatok, rendvédelem, vásárlási szokások, navigáció, hírek terjedése, kapcsolattartás az ismerősökkel. Ezek természetesen több évtizede meglévő infrastruktúrák, de az internet megadta annak a lehetőségét, hogy ezen rendszerek által gyűjtött adatok szinkronizálhatóak és egyénekhez köthetőek legyenek. Az algoritmusok megkerülhetetlenül a mindennapok részeivé váltak. Az internet és az „okos” termékek egyre csak bővítik a kalkulálható életterek köreit. A hatalmas szerverparkok által feldolgozott, az életvitelünkhöz köthető információk az eddigiektől eltérő esztétikai tapasztalást hoznak létre.
Nagyon nehéz meghatározni ennek a tapasztalásnak a lényegét, mert mindenki számára másként nyilvánul meg. Az egyén által használt digitális alapú szolgáltatások és eszközök számától függően változik a percepciós mező! Nincsen egy globális általános értelmezése, ezért fontos, hogy az életterünkbe betüremkedő és azt formáló gazdasági és biztonsági tényezőkkel szemben legyen egy reflektív tudásunk.

kiállító művészek:

Albert Ádám, Brückner János, Farkas Imre, Grubánovits Attila, Halász Péter Tamás, Hajdu Bence, Harsányi Réka, Hermann Gábor, IM2000, Jelena Viskovic & Páll Tamás, Kovács Endre, Lepsényi Imre, Martin Henrik, Petrovits Ákos, Sós Gergő, Szabó Ottó, Szauder Dávid, Szécsényi-Nagy Loránd, Szigeti Gábor Csongor, Vándor Csaba

koncepció: Áfrány Gábor, Csiszár Mátyás, Karas David