Gerhes Gábor képzőművész kiállításmegnyitója a Csikász Galériában, majd tárlatvezetés

Gerhes Gábor A négy elem. című kiállítása

Helyszín: Művészetek Háza Veszprém / Csikász Galéria / Veszprém Vár u. 17.

A kiállítás a Múzeumok Éjszakája / Galériák Éjjele programsorozat része

Megnyitja: Fenyvesi Áron művészettörténész

Megnyitó után a művész tárlatvezetést tart!

A Négy Elem.

A magyar konceptuális művészet egyik legfontosabb hazai képviselőjének, Gerhes Gábornak a veszprémi Csikász Galériában megnyíló egyéni kiállítása egy koncentrált válogatás a művész utóbbi években készült munkáiból. A művek nagy része a Nemzetközi Műkritikusok Szövetsége (AICA) által az év kiállításának címzett 2013-as Trafó Galéria-beli Neue Ordnung, valamint a 2015-16-ban a budapesti Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban megvalósult nagysikerű Jelentés című kiállítás anyagából került ki, kiegészülve újabb művekkel, közülük néhány a nagyközönség számára most lesz először látható.

Gerhes sokoldalú művészetének – mely a fotográfián, és az installáción keresztül széles skálán terjed – legfontosabb jellemzője, olyan sajátos, jelentésgyártó mechanizmusok befogadására alkalmas terek kialakítása, amelyekben a történelem egyszerre fiktív és valós, privát és kollektív, kortalan és korhoz köthető. 

A Gerhes-féle archívumban egyszerre van jelen a kísértetiesség (Unheimlich) és az irónia, a homályosság és a banalitás, a kegyetlenség és a szentimentalizmus. Ebben a rendben valamennyi elem megközelíthető a nyelvi konstrukciók, illetve a képi reprezentációk felől – bármerre indul a néző, minden a történelmi összefüggésekre épülő jelentésbe torkollik.

A folyamatos jelentésgyártás azonban nem vezet egyértelmű kijelentésekhez, hanem mindenekelőtt további kérdéseket vet fel. Akár a kiállítás címét adó mű, a XX. századi festészet leghírhedtebb alkotása, Hitler kedvenc festője: Adolf Zieglernek az 1937-ben készült A négy elem című művének Gerhes-féle video-parafrázisa. Vagy a vaddisznóbőrökből készült felvonulási zászlók, a rajtuk olvasható fémfeliratokkal (Eternal Light, Immediate Enlightenment, Infinite Liberation). De ide sorolható az a képzeletbeli titkos társaságok működéséről készült baljós fotósorozata, melyeknek tagjaira egyszerre süthető rá az illuminátus, a szabadkőműves, a jezsuita, a kommunista, a terrorista vagy a földönkívüli bélyeg.

Mindez a kiállítás látogatóját az otthonosság és a viszolygás kettős érzésével tölti el, a felkínált asszociációk és utalások által összeálló kép segítségével megkísérelheti elkülöníteni a dokumentumot a fikciótól, a játékot a tragédiától*.

Gerhes Gábor (Budapest, 1962)

Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, egyetemi oktató. 2006–2015 között a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, 2010-től a Budapest Metropolitan Egyetem fotó szakán óraadó tanár. A Fiatal Képzőművészek Egyesületének egykori alelnöke. A Magyar Fotóművészek Szövetségének és a MAOE intermédia szakosztályának tagja.

Alkotói tevékenységét számos ösztöndíjjal, a Művelődési Minisztérium Eötvös Alapítvány ösztöndíjával, Derkovits-ösztöndíjjal, Munkácsy-és további számos díjjal ismerték el. 2004–2005-között francia állami alkotói ösztöndíjat kapott a párizsi Recollettes-ba, 2006-ben a Kulturkontakt  meghívására Bécsben volt ösztöndíjas. 2014-ben megkapta az AICA (Nemzetközi Műkritikusok Szövetsége) fődíját. 2014-ben bekerült a Kreatív magazin a 30 legjobb magyar fotós c. válogatásába.

1985 óta rendszeresen állítja ki munkáit egyéni és csoportos kiállításokon a legfontosabb hazai kiállítóterekben: a Ludwig Múzeumban, a Műcsarnokban, Nemzeti Galériában, Szépművészeti Múzeumban, a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban, a debreceni Modemben, Szegeden, Pécsett, Dunaújvárosban, Veszprémben, Székesfehérvárott, Miskolcon és Szombathelyen. Valamint számos jelentős külföldi kiállítóhelyen: Párizsban (Grand Palais, Louvre-Caroussel), Montpellierben (FRAC), Brüsszelben (BOZART), Helsinkiben, Pozsonyban, Varsóban (Palace Ujazdowsky), Bukarestben, Bécsben, Lisszabonban, Londonban (Anthony Reynolds Gallery), Triesztben, Velencében (Villa Manin), Berlinben (Akademie der Künste), Baselban (Art Basel) Taiwanon és az Egyesült Államokban.

Munkáiból a hazai gyűjtemények közül a Kortárs Művészeti Múzeum – Ludwig Múzeum, a Fővárosi Képtár – Kiscelli Múzeum, a Vintage Galéria, a KOGART Alapítvány, a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum, a miskolci Hermann Ottó Múzeum, a Miskolci Galéria, a dunaújvárosi Modern Művészetért Közalapítvány (ICA), a Magyar Fotográfiai Múzeum, a Szombathelyi Képtár, a székesfehérvári Szt. István Király Múzeum és a debreceni MODEM gyűjtemény számára vásároltak.

Alkotásait külföldön a svájci H. Ringier gyűjteményben és a Kunsthaus Glarusban, a világ legnagyobb vállalati fotógyűjteményben, a németországi Stiftung DZ Bank AG – Frankfurt am Main gyűjteményében, valamint számos egyéb magyar és külföldi magángyűjteményben őrzik.

A művészt Magyarországon az acb Galéria képviseli.

Budapesten és Balatonalmádiban él és dolgozik.

*Mélyi József szövege alapján, Jelentés katalógus, szerk.: Mucsi Emese, Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ 2016. Budapest.