AZ EMBER HATÁSA A KLÍMAVÁLTOZÁSRA AZ ŐSKORBAN: EGY ESZKÖZ TÖRTÉNETE 2018. augusztus 20. – 2018. december 30.

A SZIKLÁTÓL A KŐBALTÁIG

AZ ERDŐTŐL A SIVATAGIG

AZ EMBER HATÁSA A KLÍMAVÁLTOZÁSRA AZ ŐSKORBAN:

EGY ESZKÖZ TÖRTÉNETE

Vándorkiállítás a Laczkó Dezső Múzeumban

A Laczkó Dezső Múzeum az Államalapítás Ünnepén nyitja meg legújabb régészeti kiállítását. A Vándorkiállítás megnyitója 2018. augusztus 20-án 15 órakor a Laczkó Dezső Múzeum második emeletén kerül megrendezésre. A kiállítást megnyitja Dr. Sonnevend Imre, erdőmérnök, köszöntőt mond S. dr. Perémi Ágota, múzeumigazgató. A kiállítást rendezte Dr. Antoni Judit, régész, néprajzkutató, a veszprémi kiállítást koordinálta Regenye Judit régész. Az ünnepélyes megnyitót követően tárlatvezetés keretében mutatjuk be a kiállítást.

A program az Államalapítás Ünnepe című ingyenes családi rendezvény kísérőprogramja, részletes program: http://ldm.hu/hu/rendezvenyek/az-allamalapitas-unnepe-csaladi-delutan

Debrecenből érkezett hozzánk ez a különleges kiállítás, miután megjárta már Százhalombattát, Szombathelyt, Szekszárdot, tőlünk pedig jövőre Kaposvárra utazik tovább. Nyolc múzeum legszebb csiszolt kőeszközeit és néprajzi tárgyait láthatjuk augusztus 20-tól december végéig Veszprémben.

A kiállítás az újkőkori csiszolt kőeszközök készítését és használatát mutatja be hazai őskori (Kr. e. 5. évezred) régészeti tárgyakon keresztül. A csiszolt eszközök „életének” szakaszait a nyersanyag beszerzésétől („szikla”) a kész, nyélbe illesztett eszköz („kőbalta”) használatának módjain át a néprajz segítségével ismerhetjük meg. E célra Új-Guinea modernkori, de a múlt század végéig technikailag újkőkori szinten álló társadalmainak szaktudását és tárgyait hívjuk segítségül. A néprajzi gyűjtés adatai és tárgyai a 19. század végéről, illetve a 20. század második feléből származnak. Az utóbbi, hála a francia szakemberek munkájának, aprólékosan dokumentált (fotó, rajz, film), így magunk is részesei lehetünk az élménynek – akárha az őskorban tennénk időutazást – hogyan készültek a kőbalták. A kiállítás különlegességét éppen ez a szemlélet adja, a régészeti tárgyak használatának a néprajz segítségével történő bemutatása. A régészet eredményeit és a néprajz tanúságait kiállításunkban a kísérleti régészet ötvözi, néhány példán igazolva az egykori famegmunkáló szerszámok hatékonyságát, készítőik és használóik mesterségbeli tudását. Ha belegondolunk, nem kis dologról van szó, hiszen a kőbalta vagy fejsze és társaik (vájóbalta, vésők) olyan eszközöket jelentenek, amelyek szinte változatlan formában és funkcióval több ezer éven keresztül, egészen napjainkig fennmaradtak, csupán nyersanyaguk – kő helyett fém – alakult át. Az első fakitermelő és fafeldolgozó szerszámokkal végzett munka alakította ki a máig élő mesterségek jelentős részét, ami óriási tudásanyag felhalmozásával járt.

Kiállításunkkal szeretnénk megmutatni, hogy tudásunk, ismereteink az emberiség története szempontjából meghatározó időszakban, a neolitikumban, a Kr. e. 6–5. évezredben formálódtak ki, alapozódtak meg. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra is, hogy az ember hatása a környezetére a fa kivágására és felhasználására alkalmas csiszolt kőeszközök megjelenésével veszi kezdetét. E rendkívül hatékony szerszámok indították el azt a láncreakciót – „fejlődést” – amelynek végén jelenleg állunk. A termőföld hasznosítása, az erdők irtása a környezetnek közvetlen átalakításával járt, melyet mára az emberiség előtt álló legnagyobb kihívásként élünk meg. Közös múltunk ma is hasznosítható tudást hordoz az ember és környezet kapcsolatáról.

Dr. Antoni Judit

régész, néprajzkutató