A Jutasi úti őskori régészeti lelőhely feltárása Előadó: Regenye Judit, régész, Laczkó Dezső Múzeum

Magyarországon ma minden ötödik, Veszprémben minden harmadik ember lakótelepen él. Városunkban 20 ezer ember megy haza lakótelepi lakásába, oda tartoznak, ott érzik magukat otthon és azt, hogy hazatérnek. De amíg a telepi lakások átlagos alapterülete és komfortfokozata korábban vonzerő volt a fiatal családok számára, a rendszerváltozás utáni drasztikus energia-áremelkedések miatt ma a lakótelepek egyik jelentős hátrányává vált. Építésük után 40 évvel a panellakások társadalmi, építészeti, műszaki, kivitelezési, városépítési szempontból is sok kívánnivalót hagynak maguk után.
Mi lesz a lakótelepeken lakó sok százezer emberrel? Mindenki sajnos nem költözhet zöldövezeti lakásba, kertvárosi luxusvillába. A lakótelepi lakások, épületek és környezetük felújítása, a városrész táji jellemzőinek, történetének és közösségeinek megismerése remélhetően fontos szerepet fog játszani a Jutasi úti lakótelep – a Smaragdváros jövőjét illetően. Ehhez szeretnénk hozzájárulni a 10 részes előadássorozatunkkal.

Az első két előadás a városrész régmúltjába kalauzol bennünket.

A Jutasi úti őskori régészeti lelőhely feltárása
Előadó: Regenye Judit, régész, Laczkó Dezső Múzeum

A Munkácsy utca kialakításakor, 1972-ben, Csányi Marietta és Raczky Pál által folytatott ásatások során került napvilágra a lengyeli kultúra egy fejlett települése a Jutasi útnak ezen a részén. 1985-ben, gázvezeték-építés során a Petőfi Sándor és a Madách Imre utcákban folytatódott a leletmentés. 2003-ban, a sporttelep és a Barátság Park közötti terület parcellázása során, Regenye Judit vezetésével folytatódtak az ásatások, amikor neolitikus lengyeli kultúra, továbbá a rézkori Balaton–Lasinja kultúra nagy kiterjedésű telepét és több sírt tártak fel.
A program a KDOP-3.1.1/D2-13-k2-2013-0002 „Szociális városrehabilitáció Veszprémben” elnevezésű, az Európai Unió támogatásával megvalósuló pályázat részét képezi.