MÁRAI NAPLÓI...
Bálint András estje

„Szerelmem a magyar nyelv” – vallja Márai Sándor, és vele mondja lassan tíz éve Bálint András is. A színész-rendező-színdirektor már a 100. születésnapon – 2000. április 11-én – sem a divatos-érzelgős Márait szólaltatta meg, helyette inkább a naplójegyzeteiből szemezgetett, merthogy – mint mondja - nincs is annál érdekesebb.
A szépíró ember azért vezet naplót, hogy mások olvassák, a stílus, nos, az persze már más kérdés, ki így, ki meg amúgy ír, vitázik, elmélkedik. Márai olykor gonoszul, helyenként vitriolba mártott szavakkal, éles humorral beszél hazaszeretetről, művészetről, erkölcsről, de nem kíméli a kortársakat sem. Szórakoztató kegyetlenséggel illeti a kortársakat, legyenek bár költők, politikusok, barátok vagy ellenségek. Véletlenek pedig nincsenek – az egymásra emlékeztető ízlés - nyomán hangzik el - a Hajnali részegség, az Esti kérdés, az Előszó vagy a Toldiból egy részlet Bálint András önálló estjén.