2017.03.17. - 2017.03.17.
Művészetek Háza
Tárlatzáró vezetés - HACK THe PaST! / HaCKELD a MÚLTaT!

Hornyik Sándor művészettörténész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetének tudományos főmunkatársa tart tárlatvezetést

Hornyik Sándor művészettörténész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetének tudományos főmunkatársa tart tárlatvezetést

HACK THe PaST! / HaCKELD a MÚLTaT! 
Katharina Roters és Szolnoki József kiállításán, a Csikász Galériában
Utolsó lehetőség a kiállítás megtekintésére!!!!!!!

Az identitás hekkerei

A képernyő-kultúra és az elektronikus display megerősödése a reprezentáció és a kommunikáció terepén nem csak a tények és az adatok termelését, illetve hamisítását könnyítette meg, de az objektivitással szembeni szkepszist is felfokozta, ami a kézzelfogható tárgyak, a dokumentumok és az autentikus emlékek újabb és minden korábbinál kiterjedtebb kultuszához vezetett nemcsak a kultúratudományokban, de a kortárs képzőművészetben is, amit a németektől kölcsönzött kifejezéssel nevezhetnénk akár múltfeldolgozásnak is.

A lemondás és az áldozat, a veszteségek és a kompromisszumok finom személyes árnyalatai, illetve az anekdotikus tények gazdagsága kapcsán az u.n. mikrotörténetírás szempontrendszere sejlik fel, amely a nagy narratívákkal, a nagy politika, és a makro ökonómia szempontjaival szemben az egyén speciális elképzelésein és életkörülményein keresztül értelmezi át a nagy eszmetörténeti folyamatokat, illetve az identitás mindenkori problémáját.[1]

„A múltfeldolgozás Magyarországon is gőzerővel zajlik az utolsó rendszerváltás óta, mégis meglepően kevés az olyan meta-szinten (elméleti tekintetben) is reflektált képzőművészeti vállalkozás, mint Katharina Roters és Szolnoki József kiállítása, amely nem csupán egy család múltjának sötétebb foltjaira kíván fényt deríteni, de magára az emlékezés, illetve a múltalkotás folyamatára is kritikailag reflektál…”

részlet: Hornyik Sándor írásából

 

[1] Carlo Ginzburg microstoria fogalmának karrierje szintén a nagy narratívákkal szembeni szkepszis megerősödéséhez kapcsolható. Kultikussá vált könyve egy „kis ember”, egy molnár szemszögének és perspektívájának rekonstruálásával mesél az ellenreformáció koráról, és annak nagy narratíváiról, illetve arról, hogy mit értett meg abból egy átlagember: A sajt és a kukacok – Egy 16. századi molnár világképe. (1976) Európa, Budapest, 2011.

 

Kezdés:  17:00
Belépő:  
Helyszín:  Művészetek Háza

kiállítás ismeretterjesztő előadás